DISZGRÁFIA
Jelentése írászavar. Ennek megfelelően – hasonlóan a dyslexiához – óvodás korú gyerekeknél, akik nem tudnak még írni, itt is legfeljebb csak veszélyeztetettségről beszélhetünk.
Megjelenési formája
Formai diszgráfia
Ha az írás technikai része nehéz, a finommozgások vagy a szem-kéz koordináció pontatlansága miatt. Ilyenkor az írás külalakja csúnya, a betűk kilóghatnak a sorokból, rendezetlen az íráskép.
Tartalmi diszgráfia
Ha az írás külalakja elfogadható, de nagyon gyenge a helyesírás és nem tudja írásban kifejezni a saját gondolatait. Előfordulhat, hogy a gyermek esetleg szépen és hibátlanul másol, de tollbamondás után nagyon sok hibát ejt.
A diszgráfia esetében sem feltétlenül jelenik meg az összes tünet minden esetben és itt is előfordulhat, hogy mindkét fajtája egyszerre jelenik meg egy gyerek esetében. Ilyenkor megesik, hogy teljes írásképtelenséget okoz.
Okai:
- Genetikai
- Nemek megoszlása – 4-10- szer több fiú
- A beszédfejlődés problémája:
- Szemészeti- látórendszeri problémák
- Az időzítés problémája- vizuális feldolgozás hosszabb idő
- Lelki okok
- Szociális okok
- Az iskolai olvasásoktatás módszere – globális- szókép olvasás
- A vizuális kultúra túltengése és annak többirányú ártalma
- Az idegrendszer részleges éretlensége
- Koordináció probléma
- Határokat nem respektáló íráskép
Tünetei:
- Görcsös ceruzafogás (helytelen testtartás)
- Bizonytalan írásvonal (mozgástervezés nehézsége)
- Betűkerekítési, – kötési probléma
- A sorok lejtése vagy emelkedése (térbeli elhelyezés zavara)
- Vizuális felfogóképesség csökkenése
- Látási memória zavara (diktálás)
- Folyamatosság zavara
- Betűkihagyás, vagy betűtoldás
- Konzekvens betűcsere
- Duplázás,vagy többszörözés
- Gyenge hallási hasonlóság alapján értelmetlen betűhalmazok leírása
- Helyesírási problémák
Kezelése:
- Fejlesztés
DISZLEXIA
A diszlexia a nyelvvel, a beszéddel és az olvasástanulással kapcsolatos részképesség zavar.
A diszlexiások a hagyományos tanítási módszerekkel nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak megtanulni olvasni, de alkalmas módszerekkel ez a nehézség kezelhető, vagy megelőzhető, de például a nyelvtanulás továbbra is nehéz marad. A diszlexiás egyén súlyos tünetekkel küzdhet az egyik nyelven, míg egy más nyelven akár tünetmentes lehet.
FŐ TÜNETE
- Az olvasási képesség elmaradottsága az életkor, iskolázottság és intelligencia alapján elvárható szinttől
- Problémát okozhat a betűk, szavak, és számok felismerése, leírása, a leírt betűket felcserélhetik, vagy ellenkező irányban olvashatják.
- Az olvasott szöveget nehezen, és hibásan idézik vissza, lényegét nem tudják visszaadni
- Bemeneti (észlelési) zavarok:
- vizuális percepció zavara:
- forma-hely (d-b)
- irány
- távolság-mélység megítélése
- szem vezetése
- alak-háttér (betűre, betűcsoportra koncentrálás)
- Auditív percepció zavara:
- hangok differenciálásának zavara
- hangok folyamatának lassú felfogása
- alak-háttér
- Integrációs zavarok
- Szeriális zavarok:
- beszéd (cipő-pőci)
- olvasás:
- nehezen tanulják meg a betűket
- összetévesztenek betűket (főleg a hasonló íráskép: pl. u-n, d-p, vagy a hangtani hasonlóság alapján: pl.: z-sz, gy-ty)
- nehezen tanulják meg az összeolvasás technikáját
- lassan olvasnak és sokat hibáznak
- felcserélik a betűk és szótagok sorrendjét és az olvasás irányát
- betűket, szótagokat hagynak ki vagy toldanak be
- a szavakat olvasás közben gyakran felismerhetetlenségig eltorzítják
- nehézségeik vannak az olvasott szöveg megértésében
- történet sorrendje
- napok, hónapok, számolás, vers, játékok
- Absztrakciós zavarok:
- jelentéssel összekapcsolt (általánosságok, tréfa megértése)
- memória zavarok (a rövid távú emlékezet alapja a hosszú távúnak)
- rövid távú (vizuális, auditív) memória
- hosszú távú
- Kimeneti zavarok:
- nyelvi zavarok
- spontán beszéd (általában jó)
- kötött beszéd (zavart)
- szókincs (az aktív zavart, a passzív nem annyira), nehezen fejezik ki gondolataikat
- gyengék a fogalmazásban
- grammatikai készség (rag, kötőszó, névutó jelentését nem értik mindig meg, használatuk sem mindig adekvát)
- gyakran még iskolás korukban sem ejtenek tisztán minden hangot
- gyenge szerialitásuk miatt nehezen tanulnak meg verseket, illetve sorrendben elmondható dolgokat
- nehezen jegyzik meg az új szavakat, kifejezéseket és neveket
- általában gyengébbek az idegen nyelvek tanulásában
- motoros zavarok:
- nagymozgások
- finommozgás (az írás csúnya és lassú)
- vizuo-motoros zavarok
- nyelvi zavarok
- vizuális percepció zavara:
EGYÉB TÜNETEK:
- gyenge a ritmusérzékük
- keverik a jobb-bal irányokat
- rossz a térbeli és időbeli tájékozódásuk
- egyszerre csak egy utasítást tudnak megjegyezni
- rövid ideig tudják a figyelmüket összpontosítani
- fáradékonyak
A DISZLEXIA TÜNETEI AZ ÍRÁSBAN IS MEGJELENNEK
A hibák a következőképpen csoportosíthatók:
- betűk kihagyása
- szótagok kihagyása
- betűk, szótagok felcserélése
- felesleges betűk és szótagok betoldása
- a szóalak teljes eltorzítása
DISZLEXIÁRA ÉPÜLŐ MÁSODLAGOS TÜNETEK LEHETNEK
- magatartási zavarok
- személyiség megváltozása
- szomatikus tünetek
MIBEN TEHETSÉGESEK A DISZLEXIÁSOK?
- A diszlexiás emberek vizuális gondolkodók
- Mivel képekben gondolkodnak, nehezen értik meg a betűk, számok és szimbólumok világát. Képesek azonban megtanulni ezeket. Ezért van szükségük a tanuláshoz speciális módszerekre és több időre.
- Ügyesek a logikát igénylő feladatokban, jó az analógiás és kombinációs készségük, intuitívak és nagyon kreatívak. Sokan közülük kifejezzen tehetségesek a matematika, technika esetleg a természettudományok és a zene területén.
KEZELÉSE
- Fejlesztő pedagógus
FIGYELEMZAVAR
A hiperaktivitás-figyelemzavar szindróma (ADHD = Attention Deficit and Hyperactivity Disorder) az iskoláskorú gyermekpopulációban 3-5%, a fiúk körében jóval gyakrabban fordul elő.
Leggyakrabban 6-8, illetve 11-12 éves kor körül fordulnak a problémával szakemberhez, amely az iskolakezdéssel valamint a magasabb iskolai követelményekkel hozható összefüggésbe.
A diagnózis felállításakor a klinikus bizonyos számú (9-ből 6) típusos tünet együttállását igazolja, melyek már 7 éves kor előtt fennálltak, és legalább két területen (család, iskola, kortársak) zavarja a mindennapi életvitelt. Megkülönböztetünk figyelmetlen, hiperaktív-impulzív , valamint kombinált altípust.
Sokan a rossz gyerek szinonimájaként használják ezt a jelzőt.
OKA
- genetikai hajlam
- az idegrendszer fejlődési folyamatában található valamilyen eltérés,
- homloklebenyhez köthető ún. végrehajtó funkciók (tervezés, szervezés, gátlás, motoros kivitelezés) gyengeségében, a motivációs rendszer (késleltetett jutalom) működési zavara
- Későbbiekben egyre nagyobb szerepe van a pszichés, szociális tényezőknek (család működése, veszteségek, válás, szülők mentális-fizikai egészsége, kortárskapcsolati nehézségek, iskolai problémák, konfliktusok, tanulási nehézségek, stb.
MEGJELENŐ TÜNETCSOPORTOK
- Fokozott mozgás igény, mozgáskésztetés a normál fejlődés sajátossága kisgyermek korban
- Hiperaktivitás alatt olyan fokozott, túlzott motoros aktivitást értünk, mely az adott gyermek fejlettségének nem megfelelő, mindennapi viselkedésének szembetűnő sajátossága.
- Hiperaktivitás lehet valamely gyermekpszichiátriai zavar (pl. depresszió, mánia, szorongás, pszichózis) tünete.
- A hiperaktivitás a gyermekkorban induló figyelemzavar-hiperaktivitás (angolul: Attention Deficit and Hyperactivity Disorder, röv. ADHD, magyarul Hiperkinetikus zavar röv. HKZ) egyik fő tünete a figyelemzavar és az impulzivitás mellett.
FIGYELEMZAVAR FOKOZATAI
- Majdnem tökéletes figyelem apróbb hibákkal
- Sok hiba, de szerveződő figyelmi tevékenység
- Elégséges figyelem működési hibákkal
- Működésképtelen figyelem
TÜNETEI
- Nem figyel a részletekre, gondatlan hibákat vét
- Nehezen felkelthető a gyermek figyelme: nem akarja meghallani amit kérnek, nem érti meg az instrukciót – nehézsége van a figyelem megtartásában egy feladat-, vagy játékhelyzetben
- Úgy tűnik, nem figyel, ha hozzá szólnak
- Hajthatatlanság nehezen tűri, ha napi rutinját külső körülmény megzavarja – nem követi az instrukciókat, elmarad a kötelességek teljesítése
- Nehézsége van a tevékenységek szervezésében – rendezetlenség befejezetlen feladatok, figyelmi hibák feladathelyzetben
- Elkerüli, nem szereti a tartós mentális erőfeszítést igénylő helyzeteket
- Elveszít dolgokat – Szétszórtság rendetlen füzet, táska, szoba
- Teljesítménybeli, viselkedésbeli regresszió (úgy működik, mint egy nála 4-5 évvel fiatalabb gyermek)
- Ingadozó érzelmi állapot
- Alacsony frusztrációs tolerancia
- Alacsony önértékelés
- Társuló tünetként a figyelemzavar gyakran együtt jár hiperaktivitással, olvasás- írászavarral.
KEZELÉSE
- Mozgásterápia
- Figyelemfejlesztés
- Gyógyszeres kezelés
HIPERAKTIVITÁS
A hiperaktivitást, mint pszichés zavart a különböző orvosi, pszichológusi irányzatok más-más szakkifejezéssel illetik: POS, MCD, MBD, ADHD.
A hiperaktív gyermekek másak, mint a többiek. Nem betegek, képességeik nem gyengébbek, mégis különböznek társaiktól.
A hiperaktivitás nagyon fontos jellemzője, hogy az ilyen gyerekeknek nincs figyelemzavara, képes kitartóan figyelni, amennyiben újdonság utáni igénye kielégítésre kerül. Cselekvésük mindig célra irányul. Bármit is csinálnak, abban nagyon hatékonyak. Általában gyorsabban dolgoznak, mint a többiek, ami további problémák forrásává válhat, hiszen ha végeztek a feladatukkal és még várni kell a többiekre, unatkozni kezdenek, és biztosak lehetünk benne, hogy találnak maguknak elfoglaltságot.
Maga a jelenség igen gyakori, a gyermekek 3-17%-ára jellemző, ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon valamennyi pedagógus találkozik hiperaktív kisiskolással.
A hiperaktív gyermek esetében mind a szülő, mind a pedagógus fokozottan nehéz helyzetben van, hiszen a tünetek nem megfelelő kezelése antiszociális személyiség kialakulásához vezethet.
ORGANIKUS TÜNETEK:
- alacsony arousal szintre adott folyamatos öningerlési reakció
- mozgásfejlődés zavara: érési zavar
- mozgás összerendezettségének zavara
- mozgáskoordináció zavara
- vegetatív tünetek meteoropathia
- vizuopercepciós gyengeség
- vizuomotoros zavar
- konstruktív apraxia
- akusztikus figyelemzavar
- iránytévesztés
- kialakulatlan lateralitás
- veszélyeztetettség a beszéd-, olvasás- és számolási zavarra
PSZICHÉS TÜNETEK:
- Kritikátlanság
- Befolyásolhatóság
- Túlzott közeledés
- Ingerlékenység
- Hangulati labilitás
- Indulatkitörések
- Indítékzavar
- Kiegyensúlyozatlanság
- Fáradékonyság
- Koncentráció gyengeség
- Ingadozó teljesítmény
- Hipermotilitás
KEZELÉSE:
- Mozgásterápia
- Fejlesztő pedagógia
- Átmeneti gyógyszeres kezelés
5/2003. (II.19 ) ESZCSM rendelet
Emelt összegű családi pótlékot ugyanúgy a szülő (nagyszülő, nevelőszülő, örökbefogadó szülő vagy gyám) igényelheti, ahogy a családi pótlékot is, de ennek emelt összege abban az esetben jár a gyermek után, ha tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos
Az emelt összegű családi pótlék addig jár, amíg a betegség fennáll vagy a gyermek be nem tölti a 18. életévét. Ha a gyermek betöltötte a 18 éves kort, és köznevelési intézménybe jár, akkor továbbra is jogosult a magasabb összegű iskoláztatási támogatásra mindaddig, amíg tanul, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét betölti.
- §(1)6A szakorvos az igazolást szakvéleménye alapján, – a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon – három példányban állítja ki.
(2)7 Az igazolás egy példánya a szakorvosnál marad. A többi példányt az ellátást igénylőnek kell átadni azzal, hogy egy példányt a Cst. 35. § (1) bekezdésében meghatározott igényelbíráló szervhez (a továbbiakban: igényelbíráló szerv), illetve – a 4. § szerinti felülvizsgálat kezdeményezése esetén – az OTH-hoz nyújtson be. Az igényelbíráló szerv az igazolás eredeti példányát a magasabb összegű családi pótlékra, vagy – ha az igazolás a gyermekgondozási segélynek a Cst. 20. § (1) bekezdés c) pontja szerinti időtartamban történő folyósításához került benyújtásra – a gyermekgondozási segélyre való jogosultságról szóló határozat közlésével egyidejűleg visszajuttatja az ellátást igénylő személynek.
Az igazoláson a szakorvos jelzi a legközelebbi – legkorábban egy, legkésőbb öt év múlva esedékes – felülvizsgálat (a továbbiakban: rendszeres felülvizsgálat) időpontját, vagy az állapot véglegességének tényét.
A hallás küszöbérték a beszédfrekvenciákon mindkét fülön 40 dB felett van.
Tartósan beteg, súlyosan fogyatékos:
- a) az a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek,aki külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul. A külön jogszabály a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet. A 18. év alatti gyermek betegségét ezen rendelet melléklete szerinti „Igazolás tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekről„elnevezésű nyomtatványon kell igazolni. Az igazolást a gyermekklinika, gyermek szakkórház, kórházi gyermekosztály, szakambulancia, szakrendelő vagy szakgondozó intézményszakorvosa állítja ki két példányban.
- b) az a tizennyolc évesnél idősebb személy,aki tizennyolcadik életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll. Ezen feltételek fennállását első fokon a kormányhivatal rehabilitációs szakértői szerve, másodfokon a másodfokú orvos szakértői bizottság vizsgálja és igazolja, amelyről szakvéleményt ad ki.
A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel vagy személy részére járó magasabb összegű családi pótlék annak a hónapnak a végéig jár, ameddig a betegség, súlyos fogyatékosság fennállását – a külön jogszabályban előírtak szerint – igazolták.
Ez azt jelenti, hogy ha a gyerek pl. 2023. február 3-án tölti be a húszadik évét, akkor még a tanév végéig (augusztus 31-ig) jár utána a pótlék. SNI-s gyermekek esetén a 20 év helyett 23 éves korig jár a családi pótlék.
Laterális dominancia, Keresztdominancia, Kevert dominancia
Amikor egy kisbaba megszületik, mindkét oldala ugyanolyan ütemben és mértékben fejlődik.
Ha netán ez nem így lenne, és a szülők bármilyen különbséget észlelnének a két oldal működésében, akkor ez nem azt jelenti, hogy már alakul a dominancia, és egy gonddal kevesebb, hanem nagy valószínűséggel valamilyen probléma áll fenn az izomtónus állapotában, ami terápiás beavatkozást igényel!
Komoly problémát okozna, ha már egészen pici korban a domináns kézzel-lábbal kellene a gyermeknek élnie. A test valószínűleg aszimetrikusan fejlődne, és ennek sok hátrányát érzékelhetnénk.
Az első fejlődési szakasz 2-4 éves korban figyelhető meg, ekkor jellemző, hogy a gyerekek hol jobb, hol bal kézzel rajzolnak, tevékenykednek. Ekkor egyszerűen nem érdemes még figyelni sem arra, melyik kezét használja a gyermek, inkább más fontos dolgokra kell koncentrálni
A következő két évben, 4-6 éves kor között a gyerekek többsége egyik kezét már előnyben részesíti, de még akkor is előfordulhat az, hogy az 5 éves gyerekünk egyszer csak, sokszor teljesen váratlanul a másik kezébe veszi a kanalat, a ceruzát, mint előtte. Teljesen normális dolog ez, de ilyenkor már érdemes odafigyelni. Azonban fontos, hogy tényleg csak figyeljünk!
Ne tegyük szóvá, főleg ne úgy, hogy a gyerkőc is hallja, mert nem jó, ha ebben bármilyen elvárást érez ezzel kapcsolatban, illetve azt gondolhatja, hogy valamilyen probléma van vele. Pedig nem.
A legtöbb gyermeknél 6-7 éves kora között egyértelműen kialakul a domináns oldal, ez nagyjából egybeesik az iskolakezdéssel.
8-9 éves korig még minden gyereknek van ideje arra, hogy egyértelműen és következetesen döntsön valamely oldali keze-lába érzékszerve mellett, vagyis hogy stabil legyen a domináns oldalisága.
Keresztdominanicia, kevert dominancia: különleges képesség vagy probléma?
Agyunk két agyféltekéje más-más dolgokért felelős, és általában az egyik fél dominánsabb a másiknál. Ettől függ, melyik kezünkkel, lábunkkal vagyunk ügyesebbek, és hogyan gondolkodunk, oldunk meg helyzeteket, dolgozunk fel eseményeket. Vannak azonban, akiknél az ún. „oldaliság” nem tud egyértelműen kialakulni. Ilyenkor beszélünk keresztezett vagy kevert dominanciáról.
A mozgásfejlődés fontossága
A dominancia kialakulásáért az idegrendszer felelős, amely a fejlődés során egyszer csak „eldönti”, melyik agyfélteke legyen az erősebb, az irányítóbb a test- és érzékszervek működését illetően. Ha a bal agyfélteke „győz”, a jobb oldal, ha a jobb agyfélteke, akkor pedig a bal oldal lesz az ügyesebb.
Amikor egy kisgyerek kúszni, mászni kezd, mindkét agyfélteke intenzív és összehangolt munkájára van szükség – igazából ilyenkor alakul ki az igazi kapcsolat a két félteke között. Egy idő után megtörténik az oldaliság kialakulása, és eldől, a gyerek bal vagy jobb oldalas lesz-e.
Ha az oldaliság valamilyen okból kifolyólag mégsem alakul ki, megjelenhet az ún. keresztezett dominancia vagy kevert dominancia jelensége.
Keresztezett dominancia
Keresztezett dominancia esetében a domináns kéz, láb, szem, fül nem ugyanazon az oldalon van, tehát a gyerek pl. jobbkezes, de a bal lábával ügyesebb, vagy fordítva. Ha mikroszkópba kell nézni, a gyerek a bal szemével néz, de hallgatózni a jobb fülével hallgatózik. Ennek oka, hogy van, amit a bal és van, amit a jobb agyfélteke irányít.
Kevert dominancia
A kevert dominancia azt jelenti, hogy nincs következetesség a tekintetben, hogy melyik fül, szem, kéz, láb, azaz oldal a domináns.
Tanulási nehézségek
Mind a kevert, mind a keresztezett dominancia a mozgáson kívül okozhat tanulási nehézségeket is, mivel mindkettő nehezíti az olvasás, az írás és a számolás elsajátítását. Szerencsére vannak olyan terápiák, módszerek, amelyek „segítenek” az idegrendszernek, hogy kialakuljon az egyértelmű oldaliság. A legfontosabb, hogy az dőljön el, milyen kezes a gyerek, ugyanis a határozott jobb- vagy balkezesség már segít a szemnek, a fülnek és a lábnak, hogy ahhoz igazodjon. Ami az iskolai tanulást illeti, a legmeghatározóbb az, hogy a domináns kéz és szem ugyanazon oldalra essen. Egy kisgyerek idegrendszere nagyjából 8-9 éves korára jut el odáig, hogy egyértelműen kialakulhasson az oldaliság. Az ezt megelőző időszakban teljesen normális, ha a két oldalváltakozó dominanciát mutat, bár az iskolába kerülés pillanatától elég hamar megkövetelik, hogy a gyerek „döntse el”, melyik kézzel fog írni.
Azoknál a gyerekeknél, akik tanulási nehézséggel küzdenek, nagy számban találhatunk olyanokat, akiknél 9 éves kor után sem dől el, melyik oldaluk az erősebb. A keresztezett vagy kevert dominanciára utaló tünetek a következők lehetnek:
A gyerek
- nehezen öltözik egyedül
- számára nehézséget okoz az utánzás
- rosszul kapcsolja össze a betűket
- a betűket helytelen irányba alakítja, azokat hibás sorrendben írja le
- nem tud minta után építeni, alaprajzot, térképet értelmezni
- nem tudja megkülönböztetni teste jobb és bal oldalát
- nem tudja megmondani, saját magához képest merre van fent és lent, előre és hátra, jobbra és balra
A fenti tüneteket elolvasva rögtön eszünkbe juthat, milyen könnyen rámondják egy gyerekre, hogy figyelemzavaros, szétszórt, diszkalkuliás, diszgráfiás, stb, miközben a valódi ok az, hogy nincs domináns oldala, vagyis agyféltekéje. Ezért érdemes már egészen kicsi kortól figyelni a gyermek fejlődését, és ha zavart, bizonytalanságot észlelünk, vagy túlságosan gyakran változónak ítéljük meg az oldaliságot, időben forduljunk szakemberhez, hogy mire a gyermek iskolába kerül, ne legyen gondja azzal, melyik a domináns keze, füle, lába és szeme!
Összességében elmondható, hogy a terápia elsőként a nagymozgások fejlesztését célozza meg, és lényegében a spontán fejlődési szakaszokat újraéli a gyermek. Ennek során az idegrendszer egy új lehetőséget kap, hogy pótolja az éretlen mozgásformákat. Ilyenkor az idegrendszer visszalép arra a szintre, ahol a fejlődés megrekedt. Ezt terápiás regressziónak hívjuk, ilyenkor a gyerek meglévő képességei is gyengülhetnek, majd ezt követően elindul a látványos fejlődés.
Ezzel párhuzamosan rengeteg játékos tapasztalattal “kínáljuk meg” a gyermeket, hiszen ezeket az ismereteket játékos módszerekkel a legegyszerűbb átadni!
Információk
Kapcsolat
- 1082. Bp, Kis Stáció u. 1-3.