A gyermekek beszédfejlődésének két fontos eleme van:
Beszéd kialakulásához szükséges:
Beszédfejlődés
6-8 hetes
- Kezdődik a gőgicsélés, a gyermek sorban próbálgatja a különböző hangokat. A gőgicsélés mennyiségét a környezet érdeklődése, kedvessége növeli.
1 hónapos
- Figyel a hangokra.
3 hónapos
- Felismeri a szüleit, egyes tárgyakat és hangokat. Ha hangot hall, oldalra fordítja a fejét.
- A gyermek a beszédszerveivel való játszás közben a gagyogással fejleszti ki a beszéd alapjait azáltal, hogy elsajátít egyes izommozdulatokat.
- Minél többet gagyog, annál gyorsabban fejlődik ki a beszédkészsége. Ha a gyermek gagyogása bármi miatt, pl. félelem miatt megszakad, a beszédfejlődés késhet.
4 hónapos
- Ha hangot hall, válaszképpen ő is hangokat ad. Nevet.
5 hónapos
- Tekintetével követi a mozgást. Reagál az arckifejezésekre.
- Az utánzás milyen nagy jelentőségű a gyermeki beszéd fejlődésében
- Gagyogásában ilyenkor már csak azok a hangok vannak jelen, melyek az adott nyelvhez szükségesek
- A játszadozást, felfedezést is gagyogással kíséri, utánozva környezete beszédének hangsúlyozását.
7-9 hónapos
- Buborékokat fúj
- Utánozza a gesztusjátékokat.
10-11 hónapos
- Egy-, illetve több szótagosan gagyog. Mama, baba stb. szót mond, de még nem használja megfelelően
- Megérti a “nem” utasítást, illetve követni tudja a hangsúlyos gesztusokkal kísért utasításokat.
12-18 hónapos
- Gesztusjátékokat kezdeményez
- Hangjai jellemzőek az adott nyelvre, a szituációban előforduló egyes tárgyak nevét megjegyzi
- Az egyszerű utasításokat követi. Egy-két szót már helyesen használ. (mama/baba stb.)
- Újabb szavak követik az elsőt. Rámutat (esetleg egyszerű szavak kíséretében) a kívánt tárgyra.
18-22 hónapos
- Sok hiba lehet még a beszédben: hangokat kihagy, felcserél, szótagokat, szavakat ismétel, ragokat, képzőket nem vagy helytelenül használ.
23-26 hónapos
- 6-50 szavas szókincs, képes kifejezni az egyszerű kívánságait, kétszavas mondatokat mond
- A bonyolult (több részből álló) utasításokat is követi. Rámutat a megnevezett tárgyra.
2 éves kor felett
- Névmásokat és ragokat helyesen használ. A ragos szerkezettel megfogalmazott utasításokat is követi
- év végére befejeződik a beszédfejlődés, nyelvtanilag helyes mondatokban beszél, kreativitásra képes
- A beszédfejlődés szakaszai meghatározott sorrendben követik egymást, de nagy különbség mutatkozhat a kisgyermekek között abban, hogy ki mennyi idő alatt tud eljutni egy bizonyos szintről az azt követő szintre. Van olyan gyerek, aki sokáig egy szót sem szól, majd hirtelen hosszú mondatokban kezd beszélni; a másik még menni sem tud, de már mindenféle szavakat ismétel.
A gyermekek beszédének fejlődése nagyon különböző.
Van olyan gyermek aki még egy szót sem mond, majd egyszerre csak mondatokban kezd beszélni. A másik még menni sem tud, de már minden szót ismétel. Van olyan baba, aki folyamatosan, egyre többet, és bonyolultabban beszél, másoknál a fejlődés ugrásszerű.
1-3 éves gyermek beszédfejlődése
- Egyes szavakat hátulról előre mondanak
- Majd szép lassan a helyére kerülnek a szótagok, és egyre inkább kibővítik a szavakat mondatokká, előröl hátra felé haladva
- A mondatképzés megindul, a kisgyermek nagyjából 10 jelentéssel bíró szót tud kimondani
- Kialakulnak a szómondatok – a gyermek egész szituációt fejez ki, anélkül, hogy több szót egymás után rakna vagy ragozna
- A gyermek a kérdésekre is szómondattal válaszol
- Másfél éves korukra már sokkal összetettebben beszélnek a gyerekek. Szókincsük pár hónapon belül háromszorosára, azaz 30 szóra emelkedhet. Ebben a korban a gyermekek már összekapcsolják az egyszavas mondatokat, megjelennek a 2, majd a 3-4 szavas mondatok
- 18 hónapos korára már a beszéd, és a pártbeszéd ritmusát alkalmazzák
- Két éves korára egy gyermek már 200-300 szót ismer és használ
- Három éves korukra a gyerekek többsége már érti és használja az idővel kapcsolatos szavakat- megérti a múlt, a jelen és a jövő fogalmát -használ mondatrészeket összekötő szavakat
A megkésett beszédfejlődés:
Beszédfejlődési elmaradásra akkor kell gondolnunk, ha a gyermekünk hároméves kora után kezd el beszélni, és az értelmi károsodás vagy hallássérülés kizárható nála. Szakember feladata eldönteni, hogy megkésett beszédfejlődésről van-e szó, vagy pedig akadályozott beszédfejlődés az ok.
Figyelni kell, ha …
Tünet
Teendő
Akadályozott beszédfejlődés
Az akadályozott beszédfejlődés nehezen határolható el a megkésett beszédfejlődéstől. Ennél a zavarnál azonban nemcsak időbeli késésről van szó, hanem sajátos, súlyos nyelvi fejlődési zavarról, amely sokszínű tünet együttest hoz létre.
Tünet
Okok
Teendő
BESZÉDÉSZLELÉS VIZSGÁLATA
Beszédészlelési küszöb mérése
A feladat hasonló a hallásküszöb meghatározásánál leírtakkal azzal a különbséggel, hogy a páciensnek nem tiszta hangot, hanem beszédet kell észlelnie, mégpedig a teljes beszédtartam legalább 50 %-ában.
- A beszéd továbbra is légvezetéssel (AC/ Fejhallgatón keresztül) jut el a páciens füléhez. Míg a tisztahang-észlelési vizsgálatoknál a szinuszos hang az audiométer beépített függvénygenerátorából kerül a fejhallgatóba, addig beszéd esetén a tesztszekvenciákat külső forrásból kell biztosítanunk az audiométeren keresztül, erre a 4 darab external bemenet bármelyike alkalmas.
- A beszéd hangereje, helyesebben a bementi szinthez képesítési erősítés továbbra is dB-ben szabályozható, azaz erősíthető a bemeneti szinthez képest az audiométer vezérlőinterfészén keresztül.
A beszédértési küszöb értéke mindig a beszéd meghallásának értékével megegyező.
Gyermekek esetében
Pilot teszt – Beszédvizsgálat anyanyelven.
A teszt 70 dB intenzitással kezdődik és csökken automatikusan 25 dB-ig. A gyermek szavakat hall és a képen azonosítja a tárgyat.
A gyermek beszédküszöbének szintje az a dB- érték ahol a feladatot helyesen végzi el
BESZÉDÉRTÉS VIZSGÁLATA
Beszédértési küszöb mérése
Az egyik legfontosabb Audiológiai vizsgálat a beszédaudiometria – lenne. Időigényessége miatt azonban sokszor nem végzik el.
A lényege egyrészt a beszédküszöb/ kétjegyű számok 50%-os érthetősége / meghatározása. A kiinduló érték a 250HZ,500Hz,1000Hz-es küszöbértékek átlaga alapján állítható be. Még fontosabb a beszédértésnek, a diszkriminációnak vizsgálata különböző hangerőségnél.
Tájékozó jellegű, ha 65dB-en adjuk be a a hangot – 20 szó elérhetőségének vizsgálata. Amennyiben ez eléri a 90%-ot, úgy teljesnek vehetjük. Szükség esetén 15-ill. 20d-es lépésekkel megismételhetjük.
Eltérés esetén a szabványos beszédértés vizsgálatot kell elvégezni. a beszédküszöb 50%-os értékéhez adunk 20dB-elt és annak megfelelő db –el értéken kezdjük el a vizsgálato5 5dB-es intenzitás emeléssel 20 szó visszaismétlésével. Addig végezzük a vizsgálatot amíg a 100%-ot el nem érjük, ill. bizonyos %-os értéket követően csökken a beszédértés és egyre rosszabb eredményt kapunk.
Beszéd diszkriminációs veszteség akkor lép fel, ha a beszédértés nem éri el a 100%-ot, amennyivel kevesebb az érték annyival fokozódik a diszkriminációs veszteség, melyet %-os értékben határozunk meg. Pl. 80%-os a beszédértés. akkor 20%-os a diszkriminációs veszteség.
dB- optimum – az az érték, ahogy a vizsgált személy a legjobb beszédértés éri el dB-ben.
Beszédértés zajban
A pontos diagnózis felállításához elengedhetetlen vizsgálat, hiszen ma már sok esetben teljesen ép hallás mellett is megjelennek beszédértési problémák.
A beszédértés vizsgálatot követően a dB-optimun beadjuk a tiszta beszédhangot és ugyanolyan intenzitással egy kevert zajt , majd emeljük a zaj értékét 5,10dB-lel. Egyértelműen kimutatható, hogy milyen a vizsgálat személy beszédértése zajban. Ennek megfelelően kell további vizsgálatokat végezni.
Sztereó beszédértés
Két oldal között mért beszédértésnél minimum 30%-os eltérés esetén célszerű a vizsgálatot elvégezni, főleg hallókészülék ellátás esetén. Mindkét oldalon beadjuk a dB-optimumnak megfelelő intenzítású beszédet és megfigyeljük, hogy a jobban értű fül %-os értéke csökken – e , ha igen megfontolandó a sztereó ellátás ténye.
Gyermekek beszédértés vizsgálata
Pilot tesztet követően
- GMP teszt – A beszédészlelés és beszédmegértés diagnosztikája
Előfordul, h. a beszédprodukció és beszédmegértés nem azonos ütemben fejlődik (óvodás korban nem találtak korrelációt)az utóbbit nehéz detektálni, mert nem olyan feltűnő + gyerekek (különösen, ha okosak) sok kompenzációs stratégiát alkalmaznak
Egy kis elmélet: beszédpercepció két szinten:
Beszédészlelés: akusztika, fonetika, fonológia – Beszédértés: szemantikai, szintaktikai, asszociációs viszonyok helyes feldolgozás
Peabody teszt – A szókincsvizsgálatok közül a passzív (receptív) szókincs vizsgálatára a Peabody Picture Vocabulary Test szókincsvizsgáló eljárás a legismertebb, amely csak a szó felismerését igényli. A rövid próbát 1965-ben Dunn dolgozta ki, Magyarországi adaptálása 1974-ben Csányi Yvon nevéhez fűződik. A feladat: A gyermek elé tett lapon lévő 4 kép közül a hívó szónak megfelelő kép kiválasztása.
Az auditív diszkrimináció vizsgálata – az akusztikus információ feldolgozásához elengedhetetlen, hogy a zörejek, hangok közötti különbségeket felismerjük, összehasonlítsuk és rendezzük. amennyiben zavar lép fel, úgy a nem-nyelvi anyag differenciálásának gyengeségéről beszélhetünk. problémát okozhat a hangosabb-halkabb, magasabb-mélyebb, azonos-különböző, rövidebb-hosszabb, gyorsabb- lassabb hangok elkülönítése. az úgynevezett fonematikus hallás zavaránál a gyerekek a hasonló hangzású szavakat felcserélik, betűket cserél diktálás utáni írásnál, gyakran kéri az elmondottak ismétlését (Gerebenné dr. Várbíró Katalin, 1996). Dr. Bánffy Eszter szerint a diszlexiások beszédértését a fülükben túlcsengő hangok zavarják. ennek bizonyítására született a két alábbi vizsgálati eljárás.
A szünetelő BuboSzün A program frekvencia-megkülönböztetést és idődifferenciáló képességet vizsgál. 1000, 2000 és 4000 Hz-en méri a normál hallási folyamatában előforduló fehér és színes zajok között még felismerhető szünetek időtartamát. Az összes zajszakaszban ugyanolyan hosszúságok ismétlődnek, de időtartamuk folyamatosan csökken addig, míg a szünet már nem érzékelhető, vagyis folyamatos szakaszt hallunk. A vizsgálat alatt a gyerekeknek azt kell eldönteniük, hogy volt-e szünet a zajok közt, vagy folyamatos szünetet hallottak. A diszlexiás gyereknek nagyobb szünetre van szükségük ahhoz, hogy két beszédhangot tisztán halljanak (Bodnár, 2008).
Logatom teszt- Megkülönböztetési vizsgálata – A vizsgálati eljárás Dr. Pataki László és Prof. Dr. Kolláth Zoltán nevéhez fűződik. A fonológiai differenciálást vizsgálja a logatomokra (beszédhangokból álló értelmetlen hangsor) építve. A hangsorok párosával hangzanak el, először 5 pár normál beszédtempóban, majd szaggatottan. A szüneteket a BuboSzün által megállapított értékeknek megfelelően hallják. A szópárok közül 80%-ban különböző, 20 %-ban egyforma párokat hallanak a gyerekek, feladatuk pedig a különbözőség illetve azonosság megállapítása. A vizsgálatban szereplő hangsorok mindössze egy hangban térnek el. Az eljárás előnye, hogy ténylegesen csak a beszédészlelést és beszédhang-differenciálást vizsgálja, mivel a vizuális képességeket és a szemantikai kompenzációt kizárja (Bodnár, 2008).
BESZÉDFEJLESZTÉS
Hallássérült gyermekeknél a beszéd – mint legmagasabb rendű idegrendszeri tevékenység – legtöbb esetben sérült. A beszédfejlesztés lépcsőfoka:
- beszédkedv felkeltése, a megfelelő motiváltsági szint fenntartása
- hallási figyelem felkeltése, a hallási differenciáló képesség kialakítása és fejlesztése
- az artikulációs készség kialakítása és fejlesztése, a ciklizálás kialakítása és gyakorlása
- a beszédértés fejlesztése, szókincsfejlesztés és bővítés, egyszerű mondatok alkotása, a beszéd és mozgás összerendezése és szinten tartása
A hangos beszéd elsajátításához a lehető legkorábbi időben szükséges a hallást segítő eszköz kiválasztása.
Tudományosan bizonyított, hogy a hangimpulzusok eljuttatását az agyba már a csecsemőkorban el kell kezdeni, kihasználva az agy legplasztikusabb időszakát.
A hallássérültek korai fejlesztését a hallási figyelem kiépítésével kezdjük.
„Meg kell tanítani” mind a beszédhangok, mind a zajok zörejekre figyelést.
Az egyén hallásgörbéjéhez igazított, megfelelően kiválasztott hallókészülék megszokása és a hallás a beszédindulás szolgálatába állítása nem azonnal történik. Ez egy hosszabb folyamat eredménye.
A szurdopedagógus szakmai vezetésével a hallási figyelem-és differenciáló képesség kialakításával szépen elindul a beszéd.
Az EDUKID-ban a szülők a rendszeres fejlesztéseken részt vesznek, így láthatják a nehézségeket, aktív részesei lehetnek a folyamatnak és a hét többi napjain a családban tudják a szakmai tanácsokat hasznosítani.
Ez nemcsak a korai, hanem bármely életkorban történő fejlesztés
esetében is így történik.
A gyógypedagógiai/ szurdopedagógiai munka alapja a család szakmai vezetése attól a pillanattól kezdve, hogy netán a szülők itt élik át az első sokkot gyermekük hallásvesztésével kapcsolatban.
Feltétlenül fel kell vázolni az életút alakulásának pozitív irányát, melynek nélkülözhetetlen része s alakítója az elfogadó, jól felkészült és aktív család.
Hallássérült családból érkező hallássérült gyermekek fejlesztésénél is a hangos beszéd kialakítását szorgalmazom, hiszen közel negyven éves munkám során azt tapasztalom, hogy akkor lehet megfelelően integrálni a többségi társadalomba az egyént, ha megértik és ő is megért másokat, tehát szakmai nyelven mind a beszédértése, mind a beszédproduktuma megfelelő.
Mivel a választékos beszéd alapja az elvont gondolkodásnak, és az elvont gondolkodás pedig emeli a beszéd színvonalát, így a hallássérült gyermekek továbbtanulása középiskolában esetleg felsőoktatási intézményben akkor lesz csak eredményes, ha a magyar nyelv amúgy is nehéz grammatikáját a lehető legmagasabb szinten elsajátítják.
Bognár Mária
Szurdopedagógus és Audiológus